A kutatás célkitűzései

Az ökológiai kukorica (beleértve a siló, a csemege valamint a pattogatni való kukoricát is) országos vetésterülete nem haladja meg az 5000 hektárt, ennek ellenére a búza után a második legfontosabb ökológiai szántóföldi növény.

Az állatállomány csökkenése következtében a szántóföldek tápanyag utánpótlásához csak korlátozottan áll rendelkezésre istállótrágya. Átmeneti helyettesítésére több módszer ismert, ezek egyike a talaj mikrobiológiai kondicionálása (oltása), mely képes a talaj termékenységét növelni. Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy a talaj mikrobiológiai kezelésének hatására milyen változás, esetleges termésnövekedés tapasztalható az ökológiai kukoricatermesztésben.


A kutatás anyaga, módszere

Kukorica kísérleteinkben a talajkondicionáló szerek termésnövelő hatékonyságát teszteltük. Minden esetben a gyártó ajánlása alapján adtuk meg a kísérletben résztvevő gazdáknak a kezelések dózisát. A készítményeket a gazdálkodók, szintén a gyártói előírás szerint, a vetés előtt közvetlenül a talajra permetezve juttatták ki, és azonnal bedolgozták. A kijuttatás eszköze minden esetben szántóföldi permetező volt.

A termésbecsléseket közvetlenül a betakarítás előtt végeztük. A becslés során minden vizsgált parcellából azonos hosszúságú, homogén (nem tőhiányos) szakaszokat választottunk ki, melyek termését megmértük, s így viszonyítottuk egymáshoz.

A vizsgálatok helyszínei

1. ábra. A kukorica kísérletek helyszíneiA kísérlet három ökológiai gazdaságban valósult meg, melyből kettő Békés megyében, egy Heves megyében helyezkedik el. A kísérleti helyszínek kiválasztásakor törekedtünk a homogén táblák kijelölésére.







Az alkalmazott növénykondicionáló szerek

Egy-egy baktériumkészítményt (az „L” illetve az „M” jelűt) használtuk öntözetlen takarmánykukoricában Heves illetve Békés megyében (I. és II. gazdaság), valamint három különböző készítményt („C”, „F”, és „K” jelűeket) próbáltunk ki másodvetésű öntözött csemegekukoricában, szintén Békés megyében (III. gazdaság).

Készítmény jelölése

Alapanyaga az engedélyokirat szerint:

Várható hatás a készítmény leírása szerint (részlet a gyártó leírásból)

C

fotoszintetizáló és tejsavbaktériumok, élesztőgombák, cukornád, melasz


A mikroorganizmusok által az erjedéssel történő lebontás kerül előtérbe, és a rothadás megszűnik.

F

Trichoderma asperellum antagonista gomba T1 (NCAIM 68/2006) törzsének klamidospórái, Trichoderma aspergillum gomba hifa maradványai.

A talajból fertőző kórokozó gombák (Sclerotinia, Pythium, Fusarium, Phytophthora) közvetlen elpusztítása mellett a gyökérzet egészséges fejlődését segíti elő.

K

Azotobacter sp., Azospirillum sp., Pseudomonas fluorescens (baktériumok)

Phanerochaete crysosporium, Trametes versicolor (gombák)

A benne lévő mikroorganizmusok elősegítik a talajban lévő szerves anyagok lebontását, a levegő nitrogénjének hasznosulását, a talajban lévő foszfor mobilizálását.

L

Azospirillum chronococcum, Bacillus megaterium, Azospirillum brasiliense (baktériumok)


Átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes hektáronként. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor feltárását végzi el.

M

Azotobacter chronococcum, Bacillus megaterium (baktériumok)


180 kg nitrogént adagol, a növény számára nem hozzáférhető foszforvegyületekből 80 kg foszfort szabadít fel és 30 kg káliumot mobilizál.


1. táblázat: Az alkalmazott növénykondícionáló szerek jellemzői és jelölésük.

A vizsgálat eredményei

  1. I. jelű gazdaság (Heves megye): Öntözetlen takarmánykukorica

2. táblázat: Termesztési adatok az I. gazdaságban

faj / fajta

A kísérleti tábla átlaghozama

t/ha

termés több év átlagában

t/ha (becsült érték)

genetikai talajtípus

elővetemény

trágyázás

takarmánykukorica / Fiskas

2,2

4-6

Réti talaj

zabos bükköny

nem volt


Az „M” jelű baktériumkészítménnyel kezelt parcella termése a termésbecslés alapján 19 százalékkal alacsonyabb volt, mint a kontroll parcelláé. Vélhetően a száraz időjárás miatt a kijuttatott baktériumok tevékenysége nem volt olyan mértékű, hogy pozitív hatást gyakoroljon a termésmennyiségre. A várttal ellentétes terméskülönbséget okozhatták például a talajtani-domborzati egyenetlenségek, a talajminőség változás, melyek részletes elemzésére nem került sor.


  1. II. jelű gazdaság (Békés megye): Öntözetlen takarmánykukorica

Az „L” jelű baktériumkészítménnyel kezelt parcella termése 6 százalékkal magasabb volt a kontrollhoz képest, amely eredmény irányában már megfelel a készítménytől elvárható hatásnak. A termésnövekedés mértéke azonban csekély, nem kizárt, hogy külső körülményeknek, és nem a kezelésnek köszönhető.

3. táblázat: Termesztési adatok a II. gazdaságban

faj / fajta

parcella átlaghozam

t/ha

termés több év átlagában t/ha (becsült érték)

genetikai talajtípus

elővetemény

trágyázás

takarmánykukorica / Sarolta

4

7-8

csernozjom (mezőségi)

árpa

Greensoil (3q/ha)

  1. III. jelű gazdaság (Békés megye): Másodvetésű öntözött csemegekukorica

A kísérletben három különböző mikrobiológiai készítményt teszteltünk (C, F, K).

4. táblázat: Termesztési adatok a III. gazdaságban

faj / fajta

parcella átlaghozam

2012-ben (t/ha)

becsült termés több év átlagában

(t/ha)

genetikai talajtípus

elővetemény

trágyázás

csemegekukorica / Royalty

11

10 - 15

Réti talaj

csemegekukorica (2011)

zöldborsó (2012)

nem volt


Vizsgálataink eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti:

Kezelések

Eltérés a legalacsonyabb* értékhez képest (%)

F

100*

C

134

K

117

Az öntözött csemegekukoricában az egyes kezelések között szemmel látható különbségek nem voltak, viszont a mintavételt követő termésbecslések már mutattak különbségeket. A kísérletben csak kezelt kontrollhoz tudtunk viszonyítani (F), a kezeletlen kontroll parcella eredményét figyelmen kívül kellett hagyjuk a többi parcellához viszonyított inhomogenitása miatt. Az „F” kezeléshez képest a „K” és a „C” jelű készítmény esetében egyaránt pozitív hatást figyeltünk meg. A „C” kezelés esetében a 34 százalékos eltérés jelentősnek mondható.

Összegzés és következtetések

A kísérlet eredményei alapján az öntözetlen takarmánykukoricában a kezelések hatására egyik helyszínen csekély termésnövekedést (II. gazdaság), a másikon (I. gazdaság) viszont 19 százalékkal kisebb termést mértünk. Az eredmények értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy egyetlen, szélsőségesen aszályos évből származnak, és az extrém időjárás hatással lehetett a készítmények működésére is. Az öntözött csemegekukoricában a gombát tartalmazó talajkondicionáló készítményhez, mint kezelt kontrollhoz viszonyítva a baktérium-készítmények hozamnövekedést okoztak, kiemelkedő eredményt a „C” kezelés mutatott. Feltételezhető, hogy az öntözéses körülmények megfelelőbbek voltak a baktérium trágyák érvényesüléséhez. Feltevésünk vizsgálatához, valamint a készítmények csapadékosabb évjáratban nyújtott teljesítményének megítéléséhez a kísérletek folytatására, további adatok gyűjtésére van szükség.

Földi Mihály – Dr. Jakab Péter